Videók
Nem-loop loop
videó részlet, eredeti hossz: 11 óra 9 perc, 2013.
Munkáimban gyakran foglalkozom különféle mániákkal. Nem orvosi, sokkal inkább hétköznapi értelemben. Belső válaszként a külvilágra, probléma feloldási kísérletként. A mániás cselekedet természetéből adódóan magányos, intim, elszigetelt. Saját olyan mániáimat mutatom meg, melyek egyszerű, ismétlődő mozdulatsor révén egyfajta belső nyugalmat, a zajló világ időfogalmából való kiszakadást biztosítanak.
Folytonos negatív visszacsatolás ez, ahol az inger végül nem váltja ki a megfelelő ingerületet, nem váltja be rendeltetését, hanem újabb sürgető ingert szül. Ez az ördögi kör mégis egy biztonságot adó, otthonos érzést vált ki a cselekvőből, és reményeim szerint a szemlélőből, a videó nézőjéből is.
A Nem-loop loop videóban az otthon érzését az is fokozza számomra, hogy egy olyan repetitív cselekvést végzek több mint 11 órán keresztül kamera előtt, ami a gyerekkoromhoz kötődik. Mindkét nagymamám, akik szinte egyidőben váltak önellátásra képtelenné, kisgyerekkoromban csigatészta készítésből éltek, amit otthonról végeztek. A tészta a videón az eredeti eszközökkel, az akkori recept szerint készül.
Amikor először éreztem az ellenállhatatlan késztetést, még nem tudtam, miért kezdek csigatésztát csinálni. Most már szomorú felismeréssé vált, hogy ez a mozdulatsor a fenti összefüggésben összefonódott bennem az elfogadhatatlan elmúlással, a tehetetlen és szomorú várakozással a halálra. Amint azonban az bekövetkezett, abbahagytam a tészta készítését.
A videó hossza így véglegessé vált.
Várj csak!
videó, 5:06 perc, 2011.
A várakozásnak az a formája, amikor nem tudjuk megfogalmazni mire várunk, azt sem hogy mióta, és főleg meddig, az egyik legizgalmasabb lelkiállapot számomra. Ez az időben felfüggesztettség, a „várakozásban levés” jelenik meg a videón. A Caspar David Friedrich tengerparti festményeit és „Rückenfigur”-ját idéző képi világot Kao Hszing-csien időbeli médiumra (elsősorban színházra, de akár videóra is) írt drámájából kiragadott írott és hangzó szövegfoszlányok egészítik ki.
Éjszakánként autózok, mert az megnyugtat
videó, 35 perc, 2005.
Diplomamunkámban különböző eszközökkel arra kerestem választ, hogy honnan ered, mi lehet az a jelenség, amit saját életemben problémaként élek meg; az éjszakai autózás mániája. Több éve autózok rendszeresen a városban céltalanul, csak éjjel, mikor a forgalom elcsendesedik. A videó egy ilyen autózást rögzít, a szövegben, ami rajta fut, az akkori gondolataimat próbáltam pontosan leírni. A hangfelvételt titokban készítettem a körzeti orvosomnál, és két pszichiáternél, akiket körzeti orvosom javaslatára ezzel a problémával felkerestem.
Korai festmény animációk
Ez a csillag hajolni tanít
(Paul Klee, 1940), videó, 4 perc, 2001
Paul Klee azonos című festményének reprodukciója videó technikával. A 16 mező külön-külön, kétféle méretben megfestve csak a képernyőn áll össze, a valóságban ez az idő és méretkülönbség miatt lehetetlen lett volna. Minden mezőnek egy hegedűhang felel meg, ami csak akkor és olyan ritmusban hallható, ahogyan a kéz mozog a festés során. Amelyik mezőben épp nem látszik a festés, az annak megfeleltetett hang sem szól.
Csendélet almákkal
videó, 30mp, 2001.
Ez a rövid videó egy optikai csalódásra épül. A festett csendéletről egy alma elvételével kiderül, hogy valóságos, megfestett almákból áll.
Dióanimáció
videó,30 mp, 2000.
A különböző színű festett diók egymásra animálása a forgásuk illúzióját kelti. A képmezőben különböző helyen bukkannak elő és tűnnek el a forgó diók, a játéktermekben található játékgépeket idézve fel mozgásukkal.